A szervezők várnak mindenkit, aki jelenlétével is demonstrálni kívánja a bátor nemzeti kiállás és az összefogás erejét, jelentőségét.
A PestiSrácok-csapat szervezésében június 27-én, 17 órától emlékgyűlés lesz a Szépművészeti Múzeum előtt, ahol felszólal Tőkés László, Máthé Áron és Zétényi Zsolt – írja a PestiSrácok. Az eseményen Resetár Dániel fogja felolvasni Csurka István gyújtó hangú beszédét, énekelni pedig Fekete Bori fog.
Az 1988-as, százezres tömeget megmozgató nagy Erdély-tünetés a rendszerváltoztatás nyitánya, a nemzeti összetartozás megvallásának bátor, feledhetetlen eseménye volt. Az emlékgyűlést rekonstruált transzparensekkel és (a korszellemnek megfelelően) egy kis jaffázással és fröccsözéssel igyekeznek még különlegesebbé tenni a szervezők.
Az évforduló előestéjén, csütörtökön 18 órakor a szezon utolsó Polbeat-felvételét tartják meg az R56 Gasztrosörözőben. Az esemény vendége lesz Bíró Zoltán, a tüntetés főszervezője, az MDF első elnöke és a Rendszerváltás Történetétét Kutató Intézet alapítója.
Mint az köztudott, 1988. június 27-én zajlott a rendszerváltoztatás első olyan tömegdemonstrációja, amit már nem mert feloszlatni a kommunista hatalom.
Ez volt a nagy Erdély-tüntetés, melyet a román diktátor, Nicolae Ceausescu őrült falurombolási terve és a külhoni magyarság megfélelmítése, üldözése ellen szerveztek. Kevéssel előtte, június 16-án még brutálisan szétverték az Orbán Viktor, Kis János és Tamás-Gáspár Miklós részvételével megtartott tüntetést a Batthyány Örökmécsesnél.
Ezt is ajánljuk a témában
Nap mint nap meg kell küzdeni azért, hogy a magyar kisgyerekek a magyar óvodát, majd a magyar iskolát válasszák. Hogy miként kell ezt csinálni, arról az Arad megyeieket érdemes megkérdezni.
Óriási bátorság kellett tehát a nagy Erdély-tüntetés megszervezéséhez, s egyáltalán a részvételhez, mely végső soron hozzájárult az erdélyi magyar örökség jelentős részét fenyegető falurombolási terv megfékezéséhez és a Ceausescu-rezsim végleges nemzetközi elszigetelődéséhez. Százezer magyar ment ki a Hősök terére, dacolva a „Kádár-kolbászokkal".
A szervezők várnak mindenkit, aki jelenlétével is demonstrálni kívánja a bátor nemzeti kiállás és az összefogás erejét, jelentőségét. Mint fogalmaznak:
A rendezvény célja nem a puszta megemlékezés, hanem a nemzeti összetartozás erősítése, a (részben) sikeres szabadságküzdelem jelentőségének és aktualitásának hangoztatása, kiállás a ma is jogaiért küzdő nemzettársainkért.” 1956 óta a nagy Erdély-tüntetés volt a rendszerváltoztatás folyamatának legelső eseménye, amelyen megmutatkozott, hogy a trianoni diktátum és az elnyomó diktatúrák nem tudták szétszakítani a magyarságot."
A nemzetpolitika helyes útjának megtartása okán is fontos megőrizni e felemelő és alulról építkező, bátor kiállás, a nagy Erdély-tüntetés emlékét.
Nyitókép forrása: E. Várkonyi Péter/MTI
M. S. mester és kortársai művészetéről, a Jagellók korszakáról rendezett nagyszabású tárlatot a Szépművészeti Múzeum.
A millenniumi emlékmű, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum: a száz éve elhunyt Herzog Fülöp Ferenc alkotta meg Schickedanz Alberttel a nemzet leglátványosabb terét.
Oroszország saját értelmezése szerint szellemi honvédelmet folytat. Ez az ő dolguk. Mi magyarok nem szeretnénk április 4-ét ismét „felszabadításként” értelmezni – mondja Máthé Áron. Interjúnk.
A legnagyobb szerencse, hogy nem lett belőle polgárháború – mondják az 1990-es marosvásárhelyi pogrom, a fekete március elszenvedői, szemtanúi. Az esély benne volt, nagyon is.
Izgalmas tárlatokkal készül a Magyar Nemzeti Galéria is.
Szerintük nem kell törődni az „ideiglenes politikai rezsimmel”.
Az EP-képviselővel Milánó mellett Padovában is találkozhattak az érdeklődők.
Megint fellángolt a Közel-Kelet. A TEMPÓ legújabb adásában Kohán Mátyás Izrael és Irán konfliktusát veszi górcső alá.
